“Arra kérjük, hogy tegye lehetővé a civil szervezetek és szakmai közösségek minél szélesebb körű és érdemi részvételét, hiszen egy társadalmi egyeztetés során születő javaslatok jelentősen tudják emelni a születendő anyagok szakmai minőségét, mindenki számára előnyös helyzetet teremtve.”

Egyeztetés nélkül született meg a törvényjavaslat. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) működését nem érte nyilvános kritika, nem volt vita a hatóság jövőjéről. Márpedig: ha egy ilyen fontos intézmény átszervezéséről döntenek, ismerni kellene ennek pontos indokát. Ha probléma volt az EBH működésével, akkor azt a civil társadalom bevonásával kellene megvitatni, és utána dönteni a lehetséges megoldásról.

Kiderült mire jó a gyakorlatban a civilellenes regisztrációs törvény. Az elmúlt hetekben meglepő kéréssel szembesültek azok a civilek, köztük több tagszervezetünk is, akik az európai unió Erasmus+ programjának forrásaira pályáztak. A pályázatok magyarországi elbírálója, a Tempus Közalapítvány - korábbi gyakorlatától eltérve - az aktuális kiírásban elkezdte felszólítani a pályázókat, hogy nyilatkozzanak: megfelelnek-e a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényben foglaltaknak.

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra is évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a civileket, káros a civil szférára és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. A Civilizáció koalíció sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést és ismertette az ítélet magyar civil szférára gyakorolt hatását. Az eseményen Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólaltak fel, beszédeik teljes terjedelmükben itt láthatók és olvashatók.

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a szervezeteket, káros a szektorra és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.

A Civilizáció koalíció kérdőíves felmérésben igyekezett feltérképezni a civil szervezetek működését, tevékenységeit és gazdálkodását érintő változásokat, hogy a beérkezett válaszok alapján pontosabb képet kaphasson a koronavírus járvány és annak politikai, gazdasági következményeinek civil szférát érintő hatásairól.