Nyílt levél a társadalmi egyeztetésről dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár részére

2021. február 9.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Nyílt levélben fordulunk Önökhöz, mivel úgy látjuk, hogy az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, illetve a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv keretében   Magyarországnak jutó uniós támogatások felhasználásáról folyó társadalmi egyeztetés jelen formájában nem biztosít valódi konzultációs lehetőségét a társadalom szereplői számára. Arra kérjük, hogy tegye lehetővé a civil szervezetek és szakmai közösségek minél szélesebb körű és érdemi részvételét, hiszen egy társadalmi egyeztetés során születő javaslatok jelentősen tudják emelni a születendő anyagok szakmai minőségét, mindenki számára előnyös helyzetet teremtve.

Jelenleg nincs lehetőségünk a valódi részvételre, az illetékes minisztériumok csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket, az anyagok gyakran nehezen hozzáférhetőek, azokat sokszor csak az utolsó pillanatban, teljesíthetetlen határidők szabásával küldik el az érintetteknek, miközben az egyeztető fórumok munkája kiüresedett, az érkező javaslatokat rendszerint nem építik be a készülő tervezetekbe, és az elutasítás indokairól sem adnak tájékoztatást.

Különösen nehezményezzük az alábbi eljárásokat:

  1. A palyazatok.gov.hu oldalon a társadalmi egyeztetésre létrehozott felületen a Partnerségi Megállapodásnak és az operatív programoknak, valamint Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervének is csupán rövid, nagyrészt általánosságokat tartalmazó összefoglalói érhetőek el, részletek és számok nélkül. Hiányzik annak ismertetése is, hogy miként fogják összehangolni a hazai költségvetési forrásokból támogatott tevékenységeket az uniós forrásokból támogatott tevékenységekkel. A teljes anyagok ismerete nélkül a civil szervezetek és szakmai közösségek nem tudják azokat érdemben véleményezni, és kivonatok alapján nehezen lehet konkrét javaslatokat megfogalmazni.

  2. Miközben az operatív programok még nem nyerték el végleges formájukat, és egyeztetésük nem zárult le, már egyes konkrét pályázati felhívások tervezete is megjelent, ráadásul az évvégi ünnepek idején, tarthatatlanul rövid, néhány napos véleményezési határidőkkel.

  3. A romák integrációjának előmozdítására hivatott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia véleményezésére mindössze két hetük volt az érintett civil szervezeteknek. A felkérő levelet az ünnepek előtt, december közepén küldte ki a Belügyminisztérium, miközben a több mint 150 oldalas anyag véleményezésének határideje január 5. volt.

  4. A kormányzat és a civil csoportok közötti kommunikáció hivatalos fórumaiként működő munkacsoportok diszfunkcionálisak, ülést évente legfeljebb egyszer vagy még ritkábban hívnak össze, miközben a tagokat gyakran nem értesítik a készülő jogszabályokról és szakmai anyagokról, és a civil szervezetek egyéni megkereséseire sem mindig reagálnak.

  5. Nem teljesülnek az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről szóló 240/2014/EU rendelet előírásai, különösen az 5. és a 7. cikk, valamint a 17. cikk (1)-(2) bekezdései.

A fenti problémák orvoslására még maradt idő. Arra kérjük, hogy minél hamarabb tegye elérhetővé a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok, valamint Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervének teljes dokumentációját, elég időt hagyva azok véleményezésére. A Miniszterelnökség nyújtson széles körű tájékoztatást az egyeztetési folyamatról és annak pontos menetéről a civil szervezetek körében, a szakmai anyagokat pedig közvetlenül is juttassák el az érintett szakmai szervezeteknek, mindezzel segítve a részvételre való felkészülést. A véleményezésre biztosítsanak – a dokumentumok méretétől és jelentőségétől is függő – tartható határidőket, figyelembe véve, hogy számos civil szervezet szakértői a véleményezést (az említett 240/2014/EU rendelet előírásaival ellentétesen) önkéntes munkával, szabadidejükben végzik. A beérkezett javaslatokat egységes szempontrendszer alapján készített indoklással értékeljék, és ily módon adjanak visszajelzést a vélemények befogadásával illetve elutasításával kapcsolatban. 

Mindemellett figyelmébe ajánljuk, hogy az elmúlt években több olyan civil szakmai anyag is napvilágot látott, amelyek összegzik a jelenlegi társadalmi egyeztetések hiányosságait, és alternatívákat ajánlanak a valódi társadalmi párbeszéd kialakítására. Egy erre vonatkozó kormányzati szintű stratégia sokat javíthatna az állam és a civil szervezetek együttműködésén, ha az kellő részletességgel meghatározza a társadalmi részvétel alapelveit, módszereit és eljárásait, kitérve különösen a következőkre:

  1. A társadalmi egyeztetések meghatározó eleme a strukturált párbeszéd: előre meghatározott egyeztetési terv mentén, nyilvánosan ismert pontokon és formában kell biztosítani az érintett szakmai szervezetek részvételét.

  2. A nyitottság és inkluzivitás elve alapján garantálni kell a minél szélesebb körű részvételi lehetőséget, és arról a megfelelő (általuk is használt) csatornákon tájékoztatni a civileket és érintetteket.

  3. A partnerség elve garantálja, hogy az érintettek nem csak az elkészült anyagokat véleményezhetik, hanem azok megalkotásában, a célok és prioritások meghatározásában is szerepet kapnak.

  4. Biztosítani kell a társadalmi egyeztetések folyamatosságát, a szervezetekkel való kapcsolattartást, hogy részvételük ne csupán kampányszerű vagy ad hoc legyen.

  5. Az átláthatóságot szem előtt tartva válhat követhetővé az egyeztetési folyamat: az ütemezések reálisak, a kapcsolattartás dokumentált, a beérkezett felvetéseket előre lefektetett elvek alapján építik be a dokumentumokba.

  6. Az érintett kormányzati szervek rendszeres értékelést kell készítsenek a folyamatról, közzétéve annak eredményeit, menetét és résztvevőit.

  7. A kormánynak biztosítania kell az érintett civil szervezetek kapacitásfejlesztését annak érdekében, hogy ezek a szervezetek érdemben részt tudjanak venni az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos társadalmi egyeztetésben.

Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen az érintett csoportokkal, a társadalmi szereplőkkel való folyamatos egyeztetés. Garanciát jelent arra, hogy a döntéshozók figyelembe veszik az emberek érdekeit, hiszen végső soron minden elköltött forint őket kell szolgálja. Az állam feladata, hogy a támogatások megfelelő elosztásával olyan fejlesztések valósulhassanak meg, amelyek egy egészséges, fenntartható, szolidáris és igazságos Magyarország létrejöttét, és a benne élő emberek boldogulását támogatják.

 

Üdvözlettel,

Civilizáció koalíció

A nyílt levélhez csatlakozó civil szervezetek:

  1. 21. század Műhely

  2. aHang

  3. Amnesty International Magyarország

  4. Artemisszió Alapítvány

  5. Autonómia Alapítvány

  6. CEEweb a Biológiai Sokféleségért

  7. Civil Kollégium Alapítvány

  8. Civil Közoktatási Platform

  9. Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete

  10. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

  11. Egymásért - Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület

  12. Együtt Debrecenért Egyesület

  13. ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület

  14. Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület

  15. Eleven Gyál

  16. Eleven Vecsés

  17. Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete

  18. Független Előadó-művészeti Szövetség

  19. Független Magyar Művészek Országos Szövetsége

  20. Gyerekesély Közhasznú Egyesület

  21. Háttér Társaság

  22. Haver Alapítvány

  23. Hívatlanul Hálózat

  24. Humán Platform

  25. Idetartozunk Egyesület

  26. Igazgyöngy Alapítvány

  27. K-Monitor

  28. Kép-Szín-Ház Alapítvány

  29. Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt.

  30. Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete

  31. Levegő Munkacsoport

  32. Magyar Helsinki Bizottság

  33. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

  34. Magyar LMBT Szövetség

  35. Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány

  36. Magyarországi Európa Társaság

  37. MASZK Egyesület (Szeged)

  38. MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület

  39. MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület

  40. Niok

  41. Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK)

  42. Oltalom Karitativ Egyesulet

  43. Ökotárs Alapítvány

  44. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

  45. Polgár Alapítvány az Esélyekért

  46. Sádt Győző Alapítvány

  47. SZETA Egri Alapítványa

  48. Szimpozion Egyesület

  49. Védegylet Egyesület

  50. Zöld Kapcsolat Egyesület

  51. Európai Föderalisták Uniója MO. egyesület (UEF Hungary)

  52. Kárpátok Alapítvány

  53. Romaversitas Alapítvány

  54. Labrisz Leszbikus Egyesület

  55. Gaja Környezetvédő Egyesület

  56. InDaHouse Hungary Egyesület

  57. EJHA – Emberi jogi nevelők hálózata

  58. CivilKalászOktatói Hálózat

  59. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

  60. Energiaklub

További civil szervezetek csatlakozását várjuk itt.

Az aláírók bővülő listája itt követhető.

Previous
Previous

Díjak, útmutatók, képzések, kérdőívek, podcastok - 2021 februári hírlevelünk

Next
Next

A Civilek az egyetemi autonómiáért sajtóközleménye