A Civilek az egyetemi autonómiáért sajtóközleménye

A Szegedi Tudományegyetem egyike Magyarország legnagyobb egyetemeinek és egyben a három vidéki tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel együttesen. Az elmúlt napokban, hetekben mindhárom egyetemen döntött az egyetemek döntéshozó szerve, a szenátus, mely értelmében az egyetemek az állami helyett alapítványi fenntartásba kívánnak kerülni. Látszólag tehát demokratikus, legitim döntések születtek, az egyetemi polgárok és döntéshozók bevonásával. Ez azonban nincs így, ennek részleteire pedig a Szegedi Tudományegyetemet tekintve fel kívánjuk hívni a figyelmet.

2021. január 29-én a Szegedi Tudományegyetem szenátusa is döntést hozott az alapítványi fenntartásba való átkerülésről. Habár az intézmény rektora, Rovó László, valamint kancellárja, Fendler Judit elmúlt heti közléseiből úgy tűnik, mintha egyértelmű és legitim döntés született volna, ez nem igaz. A három és fél órás szenátusi ülés végszavazása rendkívül kaotikus körülmények között zajlott. A Veritas Virtus Libertas egyetemi polgári csoport által nyilvánosságra hozott, egyébként az egyetemi polgárságnak élőben közvetített szenátusi üléséről készült felvétel alapján egyértelmű, hogy az ülés végszavazásának felvezetése során a szenátorok nem győződhettek meg arról, hogy pontosan miről szavaznak. A szavazás felvezetése során Rovó László rektor többszöri nekifutásra sem tudta összefoglalni aszavazás tárgyát, ám többször is egyértelműen arra utalt, hogy nem a végszavazás következik, mindössze egy előzetes szavazás arról, hogy az általa támogatott szöveg a végszavazás során opcióként szerepeljen-e majd a lehetőségek között. A Bölcsészettudományi Kar egyik szenátusi küldötte, Szajbély Mihály által benyújtott módosító indítványról nem csupán szavazás nem történt, de még a felszólalásra sem kapta meg a lehetőséget a zavaros szavazás lebonyolítása előtt. Szajbély Mihály professzor úr ezen körülmények miatt nem is tekinti legitimnek a szenátus döntését, és Rovó Lászlót a döntés megsemmisítésére, valamint a szavazás újbóli lebonyolítására kérte, amire ez idáig nem érkezett válasz.

A megszületett döntésnek ugyanakkor nem ez volt az egyedüli problematikus körülménye. A szenátusi ülést megelőző napokban több egyetemi karon is ülést, valamint szavazást tartottak a kari tanácsok az egyetem átalakításával kapcsolatban. Ezeken szinte kivétel nélkül egyértelműen elutasították az érintettek az alapítványi modellváltást. Habár a szenátus tagjait jogilag nem köti még ilyen helyzetben sem kötött mandátum, egyértelmű erkölcsi kötelessége volt minden érintett szenátornak, hogy a karok, azaz az őket megválasztók álláspontját képviseljék. Ennek ellenére nem kevesebb, mint hat szenátor szavazott úgy igennel az átalakításra, hogy a saját kari tanácsa azt egyértelműen elutasította. Ezzel a hat szavazattal a szavazás végeredménye megfordult volna, tehát hiába a nagyon zavaros körülmények, a mandátumok betartásával még így sem szavazták volna meg a modellváltást.

Pál József szenátor, aki nem mellékesen a szegedi FIDESZ tagja is, már a szenátusi ülésen is felszólalt a kötött mandátum ellen, minden bizonnyal azért, mert a Bölcsészettudományi Kar küldötteként így neki is nemmel kellett volna szavaznia. A végszavazáson igenre nyomott, majd másnap lemondott, habár nem a lelkiismeretfurdalása miatt, hanem azért, mert a kötött mandátumok ellen így kívánt tiltakozni.

Jancsák Csaba, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyik delegáltja szintén igennel szavazott annak ellenére, hogy a kari tanácsa egyértelműen elutasította modellváltást, a kar vezetése pedig kötött mandátummal delegálta a két szenátorát. A kar dolgozóinak felháborodását jelzi, hogy nyolcvannál többen írták alá a visszahívásra felszólító levelét. Mivel ennek nem tett eleget, a hírek szerint szavazást írnak ki a visszahívásáról. 

Horváth Dezsőt, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánját, aki szintén hasonló körülmények között szavazott igennel, az elődje szólított fel lemondásra.

A szenátus illegitimnek tartott döntése ellen tiltakozva az elmúlt napokban két alkalommal is több száz hallgató, oktató, és az egyetemek függetlenségét támogató civil vett részt a járványidőszak előírásait betartó véleménynyilvánító sétán, a Szegedi Tudományegyetem rektori épülete előtt.

A Civilek az egyetemi autonómiáért csoport szintén illegitimnek tekinti a szegedi szenátus döntését. Petíciójukhoz, amelyet az egyetemi függetlenség megvédéséért indítottak, immár hatvan meghatározó magyarországi civil szervezet vagy hálózat csatlakozott, és több, mint kilencezer magánszemély írt alá. Céljuk továbbra is az, hogy a petíciót minél több támogató írja alá, hiszen fontosnak tartják, hogy a döntéshozók számára egyértelműen kiderüljön: A Szegedi Tudományegyetem átalakítása ilyen körülmények között nem lehetséges! A petíció aláírható ezen a linken.