Hogyan reagáltak a civil szervezetek a koronavírus okozta veszélyhelyzetre?

A Civilizáció koalíció kérdőíves felmérésben igyekezett feltérképezni a civil szervezetek működését, tevékenységeit és gazdálkodását érintő változásokat, hogy a beérkezett válaszok alapján pontosabb képet kaphasson a koronavírus járvány és annak politikai, gazdasági következményeinek civil szférát érintő hatásairól. 

Az online kitölthető kérdőívre május 8. és 20. között összesen 85 válasz érkezett. A válaszoló szervezetek mintegy fele országos hatókörű, relatív többségük rendelkezik budapesti székhellyel (43 százalék),  kevés kivétellel egyesületi vagy alapítványi formában működnek (95 százalék), és 80 százalékuk legalább 10 éves múltra tekint vissza. A válaszadó szervezetek többek között a jogvédelem, kultúra, kisebbségek, környezetvédelem, oktatás, tanácsadás, közösségszervezés, egészségügy és a szociális szféra területén és témáiban aktívak.

A tevékenységeket érintő kérdésekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a civil szervezetek mindennapjaira is jelentős hatással voltak a koronavírus járvány következményei. Összesen mintegy háromnegyedük szenvedett el már rövid távon is gazdasági veszteségeket, és ugyanennyi esetben akadályozta a veszélyhelyzet a szervezeteket tevékenységeik végzésében. Mindez az összes válaszoló közel kétharmadánál a támogatásoktól való eleséssel, és ugyanennyiüknél részben vagy egészben leálló projektekkel járt.

A szervezetek többsége (58 százalék) zökkenőmentesen alkalmazkodott a kialakult helyzethez vagy eleve távmunkában dolgozott, egyharmaduk kifejezetten a feladatok mennyiségének növekedését tapasztalta. Ugyanakkor jelentős részüknél, mintegy 40 százalékuknál a távmunkára való átállás is okozott nehézségeket. Ugyanennyien számoltak be arról, hogy feladataik lecsökkentek vagy munkavégzésük ellehetetlenült. 

A válaszadók 42 százaléka gondolta újra a szervezet stratégiáját. Ők többségükben teljesen átálltak online működésre, videokonferencián tartják a megbeszéléseket, és csupán postaláda-ürítés, viráglocsolás, szkennelés és hasonló adminisztratív okokból járnak az irodában. Jellemzően ők, illetve az iroda nélkül működő szervezetek azok, akik a veszélyhelyzetre reagálva új segítő tevékenységekbe tudtak kezdeni. Ezt az összes szervezet 40 százaléka tette meg, és olyan tevékenységeket indítottak, mint az adománygyűjtés (8 szervezet), jogi segítségnyújtás és jogvédelem (5 szervezet), online programok indítása (4 szervezet), civil szervezetek támogatása krízispályázattal vagy egyéb együttműködéssel (3 szervezet), az állampolgárok tájékoztatása (3 szervezet) és távoktatás (2 szervezet).

A bajba jutottak megsegítésére indított programok közül is kiemelkednek az adománygyűjtő akciók. A válaszadók összességében több mint 20 százaléka kezdett karitatív tevékenységbe, vagy bővítette ki addigi karitatív programjait, és több mint negyedük építette ki, vagy mélyítette el az önkormányzatokkal és más intézményekkel való együttműködéseit.

Azok a szervezetek, amelyek nem tudtak átállni, és az otthonmaradás napi szinten korlátozza a munkájukat, többségben - négyötödük - nem is indítottak új tevékenységeket. A helyzetre reagálva a szervezetek 27 százalékának kellett csökkentenie szolgáltatásai körét.

Azok a szervezetek, amelyek már rövid távon is gazdasági veszteséget szenvedtek el, 80 százalékban tettek új lépéseket a további működésük fenntarthatóvá tétele érdekében, de azoknak a szervezetek is több mint harmada így járt el, amelyek nem szenvedtek rövid távon veszteséget. Ezzel szorosan összefügg, hogy a szervezetek háromnegyede szerint fennáll a veszélye, hogy a jövőben is bevételektől és támogatásoktól esnek el. 

A forrásteremtés lehetőségeiről vegyes visszajelzések érkeztek. Több szervezet is az adományozási kedv átmeneti növekedését tapasztalta, elsősorban a magánszemélyek oldaláról, ugyanakkor visszaesést érzékeltek a céges együttműködések terén, a vidéki helyi illetőségű szervezetek pedig a megpályázható források hiányát emelték ki.

Összességében elmondható, hogy a válaszadó civil szervezetek elsöprő többsége már rövid távon is gazdasági veszteségeket szenvedett el, amelynek okai a leálló szolgáltatások, valamint az elmaradó vagy halasztásra kerülő programok miatt kieső támogatások. A válaszadók komoly erőfeszítéseket tettek működésük újraszervezésére, és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek részeként eddigi segítő tevékenységüket sokan online formában folytatták tovább, és számos civil szervezet működése egészült ki vagy bővült tovább a válsághelyzetre reagáló karitatív elemekkel. Bár sok szervezet változtatott a stratégiáján, és tett lépéseket a fenntartható működés biztosítására, gazdasági kilátásaikat továbbra is rendkívül kedvezőtlennek ítélik, és további veszteségekre számítanak.