Ez a törvény csak arra volt jó, hogy összehozzon bennünket!

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra is évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a civileket, káros a civil szférára és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.

A Civilizáció koalíció sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést és ismertette az ítélet magyar civil szférára gyakorolt hatását. Az eseményen Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólaltak fel, beszédeik teljes terjedelmükben itt láthatók és olvashatók.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója:

Majdnem napra pontosan 3 éve, 2017. június 13-án a Kossuth téren álltunk így, miközben az Országgyűlés a házban elfogadta a civiellenes törvényt.

Akkor azt mondtuk, hogy ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros – ma már azt is tudjuk, hogy ellentétes az Uniós joggal is. Ezt mondtuk akkor is, amikor 2017. augusztusában 23 érintett szervezet közös beadvánnyal fordult a magyar Alkotmánybírósághoz, és akkor is amikor mintegy tucatnyian bojkottáltuk a törvény végrehajtását.

Három év elteltével mi civilek ismét itt vagyunk – még mindig együtt. Ez a törvény csak arra volt jó, hogy összehozzon bennünket, hogy kiálljunk önmagunkért és egymásért, megosszuk egymással tudásunkat és erőnket, közösen fellépjünk a civilekkel szembeni jogsértések ellen. És hogy együtt, több száz szervezet és sok-sok magyar állampolgár kimondja: Magyarországnak szüksége van a civilekre! Így született meg a Civilizáció koalíció, a civil szervezetek egymást támogató, erős szövetsége.

De ki a civil? Mindenki, aki tesz azért, hogy világunk és benne Magyarország jobb és élhetőbb hely legyen, ahol mindenki méltóságát és jogait tiszteletben tartják, és ahol a lemaradóktól sem fordulnak el. A civilek:

-        fedelet adnak a hajléktalanoknak,

-        munkához segítik a fogyatékkal élőket,

-        tanítják a szegény gyerekeket,

-        kiállnak a jogállamért és a mindenkit megillető emberi jogokért,

-        közösségeket építenek,

-        felkarolják a kiszolgáltatottakat és elesetteket,

-        megmentik a fákat, megóvják a földet és folyókat.

A civilellenes törvény azonban a civilek elleni kormányzati „hadjáratnak” csak egy állomása volt – ez a folyamat már jóval korábban elindult a források megvonásával, lejáratókampányokkal, hatósági vegzálásokkal és feljelentésekkel – emlékezzünk csak vissza a Norvég Civil Alap ügyére. Bár ez utóbbi 2015 végén lezárult, a civilek elleni támadások az elmúlt múlt három évben a törvényen túl is folytatódtak: újabb kommunikációs kampányokkal, listázással, és további jogi korlátozásokkal próbálta meg a hatalom megfélemlíteni azokat, aki felemelik a hangjukat az elesettek, kisemmizettek és némák érdekében. (Ezek közül is többről kiderült, hogy jogsértőek, az európai bíróság előtt is van még további ügy – menekültek segítésének büntetése). Sőt, mindez az önkormányzatok szintjére is leszivárgott aktív helyi szervezetek ellen folytatott gyűlöletkampányok és határozatok formájában. Ezek a folyamatok sajnos nem korlátozódnak Magyarországra: a világ számos országában figyelhető meg a szűkülő civil tér jelensége – de Európában a magyar kormány mindenképpen a folyamat kétes dicsőségű úttörője volt.

De az emberekben rejlő segítő szándékot nem lehet törvényileg betiltani – ezért ezt a törvény vissza kell vonni. A járványhelyzet és a válság is megmutatta a civilek, az állampolgári összefogás erejét. Számos szervezet az elsők között, erején felül teljesítve cselekedett a kormány által magukra hagyott társadalmi csoportok megsegítése érdekében: adományokat gyűjtöttek és osztottak, jogsegélyt nyújtottak, tájékoztattak, részt vettek a digitális oktatás megszervezésében. Miközben maguk is nehézségekkel küzdöttek az átállás és az elmaradó támogatások miatt – mindezt a Civilizáció által a közelmúltban végzett felmérés is alátámasztja.

Ahogy 2017-ben is mondtuk: Maradunk civilek és folytatjuk. Szükség lesz ránk, és szükségünk lesz egymásra.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója:

Három évvel ezelőtt volt életem egyik legfelemelőbb pillanata. Több ezer ember előtt álltam a Hősök terén, és ígéretet tettem, hogy a TASZ mindent megtesz majd azért, hogy a civilellenes törvény megbukjon.

Ma büszkén mondhatom, hogy sikerült! Az Európai Unió bírósága a mai napon kimondta, hogy a civilellenes törvény sérti az uniós jogot. Sérti az egyesülés szabadságát, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A Bíróság azt is megállapította, hogy a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokat is indokolatlan és hátrányosan megkülönböztető módon sértette meg. Az eljárást az Európai Bizottság indította az előbb felsorolt uniós normák megsértése miatt. A Bizottsághoz hasonlóan a bíróság főtanácsnoka is úgy vélte, hogy a civiltörvény sérti az uniós jogot. A döntés egyértelmű. Most a bíróság azt is megállapította, hogy a törvény rendelkezései alkalmasak arra, hogy bizalmatlan légkört teremtsenek az érintett civil szervezetekkel szemben. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert kezdetektől fogva hangsúlyoztuk, hogy a törvény valódi célja a szervezetek hiteltelenítése. Azzal, hogy a kezdetektől ellenálltunk a jogsértő törvénynek, megmutattuk a kormánynak, hogy nem lehet a civil szervezeteket, az aktív polgárokat eltakarítani.

A TASZ és más szervezetek, például az Ökotárs és a Helsinki Bizottság is kockáztattunk, mikor bojkottáltuk a jogsértő törvényt, hogy saját példánkon keresztül bebizonyítsuk, a civiltörvény el fog bukni. Ennek és valamennyi, a törvény ellen változatos formában kiálló szervezetnek, a Civilizáció koalíció tagjainak köszönhető, hogy most az összes érintett szervezet megfélemlítés nélkül végezheti tovább a munkáját. De a civilellenes törvény valójában nem a civilszervezetekről szól, hanem arról a több ezer állampolgárról, akiket képviselünk, akiknek az érdekeiért kiállunk és akiknek a hangját mi hangosítjuk fel. És mindazokról a polgárokról, akik kritikusak a bármikori közhatalom-gyakorlókkal szemben, és ezért a hatalom részéről csak a személyüket érő támadásokra számíthatnak érdemi válaszok helyett.

Most, hogy a bíróság kimondta az uniós jog sérelmét, azt a magyar kormány köteles azonnal megszüntetni. A döntés fényében álláspontunk szerint egyértelmű, hogy a törvényt vissza kell vonni. A kormányszóvivő szerint a törvény az átláthatóságról szól, s a bíróság a céllal egyetértett. Valójában a civil szervezetek átláthatósága már a civilellenes törvény előtt is kielégítően volt szabályozva: ezeket számos szervezet túl is teljesíti, amikor az előírtnál közérthetőbb formában számol be a pénzügyeiről honlapján. Ha a magyar kormány nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, akkor az Bíróság a tagállamot bírság megfizetésére kötelezheti. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a magyar Alkotmánybíróságon a sor. Három éve 23 szervezet fordult a testülethez, ami felfüggesztette eljárását az uniós bíróság döntéséig.

Mi most megállunk egy pillanatra és arra buzdítunk minden szabadon gondolkodó polgárt, hogy örüljünk együtt ennek a fontos és szimbolikus győzelemnek. Töltekezzünk belőle és utána folytassuk tovább, amit eddig is csináltunk. Tanítsuk meg a gyerekeinknek, a diákoknak az iskolában, a közösségeinknek, hogy nem a kötelező vélemény az egyetlen. És hogy a jog még a törvényekkel szemben is érvényre juttatható. Mi, civil szervezetek, ahogy eddig is, ezután is a polgárok, a civilek mellett leszünk.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke:

Jogvédő szervezetként a Helsinki Bizottságnál sokszor látjuk: sikerrel járhat az, aki akár reménytelennek tűnő helyzetben, a nála erősebbel szemben is vállalja, hogy kiálljon az igazáért. Mi ilyen embereknek segítünk. Az ő példájuk is arra sarkall minket, hogy amikor a hatalom a civil társadalom ellen fordul, a támadással szemben a nyilvánosság és a jog eszközeivel lépjünk fel.

Ezért üdvözöljük az EU Bíróságának mai ítéletét, amely kimondja, hogy a civilellenes törvény sérti az uniós jogot. A bíróság ítélete kötelező. Most a kormánynak az a feladata, hogy kezdeményezze a parlamentben a törvény hatályon kívül helyezését.

Ha a kormány meg akar felelni az uniós alapértékeknek, akkor ennek a törvénynek a hatályon kívül helyezésén felül tartózkodnia kell a civil szervezetekkel szembeni további lépésektől és lejárató kampányoktól.

Bárhogy is cselekszik majd a kormány, a mai ítélet bebizonyította: helyes döntés volt részünkről, hogy 2017-ben büntetést is kockáztatva megtagadtuk ennek a törvénynek az alkalmazását. Ez a törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem kizárólag a kormány hatalmi érdekeit.

A jövőben is minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe veszünk és ellenállunk minden olyan próbálkozásnak, ami szabadságjogaink elfogadhatatlan szűkítésével igyekszik szájkosarat tenni az állampolgárokra. Ehhez ad nekünk további bátorítást ez az ítélet is.

Fáradhatatlanul küzdöttünk azért, hogy a mi jogaink megvédésén keresztül továbbra is hatékonyan védhessük a hozzánk fordulók jogait. Segítsük azokat, akik számítanak ránk, mert máshol nem juthatnak segítséghez

A civilellenes törvény ellen magyar állampolgárok tízezrei tiltakoztak. Bírálta a Velencei Bizottság, az EBESZ, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az ENSZ, az Egyesült Államok és az EU számos tagállamának kormánya, parlamentje. Civil szervezetek százai szerte a világon szólították fel a kormányt a törvény visszavonására.

Szinte napra pontosan három évvel később, a mai ítélet győzelem az egész magyar társadalom, a civil szervezetek és a támogatóik számára.

A Bíróság is kimondta, amit mindannyian vallunk: az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és Európában nincs helye a civil szervezetek és támogatóik megbélyegzésének.

Nincs helye az Európai Unióban az orosz mintán alapuló, a civil szervezeteket forrásaik miatt megbélyegző törvénynek. Az adományozók a határokon át is támogathatnak társadalmi ügyeket, ez a véleményünk kifejezésének egyik eszköze.

Ez a bírósági döntés üzen minden, a magyar civil társadalmat gyengítő szándéknak: nem járhat sikerrel. Mi, civilek, továbbra is itt leszünk, hogy segítsünk nektek.

Pardavi Márta, a Helsinki társigazgatója (balra), Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója (középen) és Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója (jobbra) a Civilizáció koalíció sajtótájékoztatóján 2020.06.18-án.