Jelentések az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) keretében
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak. A Civilizáció tagszervezetei közül többen árnyékjelentésekkel igyekeznek segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének felülvizsgálatát.
2021-ben a Magyar Helsinki Bizottság hét jelentés elkészítésében vett részt az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében. Ezekben a jelentésekben értékeltük a korábbi, 2015-ös Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében született, Magyarországnak szóló ajánlások végrehajtását is.
1. A Magyar Helsinki Bizottság önálló jelentésében a büntető igazságszolgáltatás működésével és a rendvédelmi szervek tevékenységével kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. (A UPR keretében tett korábbi ajánlások végrehajtását értékelő melléklet itt érhető el.)
2. A Magyar Helsinki Bizottság Menedék – Migránsokat Segítő Egyesülettel közös jelentésében a migránsok, menedékkérők és menekültek helyzetét vizsgálták. (A UPR keretében tett korábbi ajánlások végrehajtását értékelő melléklet itt érhető el.)
3. A Global Detention Project és a Magyar Helsinki Bizottság közös jelentése a menedékkérők fogva tartásáról és a Szerbiába való visszakényszerítésekről szól.
4. A European Network on Statelessness, az Institute on Statelessness and Inclusion és a Magyar Helsinki Bizottság közös jelentése a hontalansággal foglalkozik.
5. A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni állami fellépéssel foglalkozó jelentést a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GyEM) készítette. (A jelentés magyar nyelvű összefoglalóját lásd a GyEM honlapján.)
6. A jogállamisággal kapcsolatos jelentést az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közösen készítette el, és többek között a bíróságok függetlenségének aláásására, az ombudsman működésével kapcsolatos problémákra, valamint a társadalmi egyeztetés hiányára hívták fel benne a figyelmet. (A UPR keretében tett korábbi ajánlások végrehajtását értékelő melléklet itt érhető el.)
7. A civil szervezetek helyzetét bemutató jelentést, az Amnesty International Magyarország, az Emberség Erejével Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, az Ökotárs és a TASZ nyújtotta be.
A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek ÁSZ ellenőrzéséről
Letölthető segédanyag a Független Előadó-Művészeti Szövetségtől (FESZ).
Lakni kell! – A magyar lakhatási mozgalom elmúlt 30 éve alulnézetből
A Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság 1989-ben megközelítőleg 3 millió magyarországi, lakhatási szegénységben élő emberről számolt be, ez az adat pedig az utóbbi 30 évben gyakorlatilag nem változott. Az elmúlt három évtizedben komoly ellenszélben dolgoztak azok, akik az igazságosabb lakhatás ügyét tűzték zászlójukra. Történeteik egyrészt a fordulatos demokratikus-kapitalista átalakulás ellentmondásait leplezik le, másrészt egy kívánt demokratikus társadalmi működés emancipatorikus kifejeződési formái is. Ezek a szerveződések sokszor nem ápolnak kapcsolatot egymással, a lakhatási válság más-más vetületeit érintik – sőt, esetenként még érdekeik vagy értékrendjük is ütközik –, a lakhatás ügye mégis összeköti őket.
EJHA könyvtár
Az EJHA - Emberi Jogi nevelők Hálózata feladatának tekinti, hogy összegyűjtse az interneten elérhető, emberi jogi nevelés foglalkozó módszertani kézikönyveket, oktatási segédanyagokat, kutatásokat, szakmai állásfoglalásokat, ezzel is támogatva a tanárok, képzők, emberi jogi neveléssel foglalkozó más szakemberek munkáját.
Damoklész kardja a fejünk fölött
Az Amnesty International által készített alábbi jelentés áttekinti a civil szervezetek működését korlátozó 2017-es törvény hatásait. A civilellenes törvény előírta a külföldi forrásokból támogatásban részesülő civil szervezetek számára, hogy regisztráltassák magukat, mint „külföldről támogatott szervezetek”.
Jelentések az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) keretében
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak. Többek között a Civilizáció tagszervezetei is árnyékjelentésekkel igyekeznek segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének felülvizsgálatát.
Megjelent a civil szervezetek friss jogállamisági jelentése
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak. Többek között a Civilizáció tagszervezetei is árnyékjelentésekkel igyekeznek segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének felülvizsgálatát.
A sokat emlegetett visszajelzés
A DIA írásai olyan szakembereknek készültek, akik fiatalokkal foglalkoznak és abból a célból, hogy bemutassák, mennyi minden lehet hatással a visszajelzés minőségére, és milyen sok mindentől függ, hogy célt ér-e.
A civil szervezetek átláthatóságáról
Az elmúlt években nem egyszer megfogalmazódott a vád: a civil szervezetek átláthatatlanul működnek, nem tudható, hogy működésük alapjait miből biztosítják. Érdemes tiszta vizet önteni a pohárba: ez az anyag bemutatja azt, hogy a jelenlegi szabályozás milyen átláthatósági és beszámolásra vonatkozó követelményeket fogalmaz meg a civil szervezetek számára. A szövegben kitérünk arra is, hogy amennyiben valóban az átláthatóság növelése a cél, akkor miként lehetne ezt, a már most komoly kapacitást igénylő beszámolási feladatok növelése nélkül elérni. Arra is választ keresünk, hogy egyáltalán mi indokolja azt, hogy állampolgárok egy csoportja által létrehozott szervezetekre ugyanolyan elveket tekintsünk kötelezőnek, mint az államra.
Jelentések a nemzeti stratégiai anyagok tervezésének nyilvánosságáról 2005-2011
Az alábbi kiadványok a Civilek az NFT Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport jelentései. A CNNy egy nem jogi személyiségû, laza „akciócsoport” jellegű szerveződés, amelyben 17 országos civil (környezetvédő, szociális, közösségfejlesztő stb.) szervezet működött együtt. Célja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az ahhoz kapcsolódó nemzeti szintű stratégiai anyagok társadalmi egyeztetésének nyomon követése és elemzése, valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) és az előkészítő intézmények számára a társadalmi egyeztetés konkrét végrehajtására vonatkozó javaslatok kidolgozása, de nem az NFT tartalmi elemeibe való beleszólás volt.
Második Hullám – civil szervezeti jó gyakorlatok a koronavírus-járványban az Ökotárstól
Második Hullám néven megjelent az Ökotárs Alapítvány kiadványa, amely a civil szervezetek koronavírus-járvány alatti jó gyakorlatait gyűjti egybe. A füzet célja, hogy megmutassa, a civil szféra nagyban hozzájárul a járvány kezeléséhez, és útmutatóul szolgáljon mindenkinek, aki civilként tenni szeretne a bajba jutottak megsegítéséért.
Civil kisokosok és ingyenes webinarok a PILnettől
Civil kisokosok és ingyenes webinarok a PILnettől.
Hasznos linkek
Tudnivalók barátságtalan környezetben működő civil szervezeteknek a TASZ-tól
Tiltakozz! Jogi segítség tüntetőknek a TASZ-tól
Informatikai biztonsági önértékelő kérdőív a European Center for Not-for-Profit Law fordításában
Állampolgári részvételhez kapcsolódó jogi ismeretek a TASZ-tól
Állampolgári részvételhez kapcsolódó jogi ismeretek átadása találkozó, tanácsadás, workshop formájában.
Civil alapismeretek az Ökotárstól
Előadások, tréningek, workshopok az alábbi témákban:
nonprofit alapismeretek és fogalmak,
a magyarországi a civil szektor története és jellemzői,
a civil szervezetek hazai jogszabályi környezete, alapvető tudnivalók,
civil érdekérvényesítés és társadalmi részvétel.
Állampolgári képzések a Közélet Iskolájától
Hétvégi állampolgári és politikai képzések aktivistáknak és civileknek, filmklubok, beszélgetések társadalmi, mozgalmi témákban.