Damoklész kardja a fejünk fölött

Az Amnesty International által készített alábbi jelentés áttekinti a civil szervezetek működését korlátozó 2017-es törvény hatásait. A civilellenes törvény előírta a külföldi forrásokból támogatásban részesülő civil szervezetek számára, hogy regisztráltassák magukat, mint „külföldről támogatott szervezetek”.

Számos civil szervezet regisztráltatta magát az évek során, míg ennek elmulasztása csak kevés esetben járt közvetlen jogi következménnyel azok számára, akik erre nem voltak hajlandóak. Annak ellenére, hogy a hatóságok nem léptek fel a civil szervezetekkel szemben, a törvény civil szervezetekre gyakorolt hatása egyértelműen negatív volt, beleértve a széles körben kiváltott dermesztő hatást (chilling effect), az öncenzúrát és a civil szervezetek kormányzati felosztását „jó” és „rossz” szervezetekre.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020 júniusában kimondta, hogy a törvény diszkriminatív és indokolatlan korlátozásokat vezetett be a civil szervezeteknek nyújtott külföldi adományokkal kapcsolatban. Az EUB ítélete után az uniós forrásokat elosztó Tempus Közalapítvány 2020 augusztusában elutasította az egyik civil szervezet uniós támogatás iránti kérelmét a törvénynek való meg nem felelésre hivatkozva. A Tempus ragaszkodott ahhoz, hogy a külföldről támogatott szervezetként való regisztrálás előfeltétele az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek.

Az EUB ítélete után a magyar kormány hónapokig nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a bíróság által kifogásolt törvényi rendelkezéseket hatályon kívül helyezze, ezért az Európai Bizottság 2021 februárjában újabb kötelezettségszegési eljárást indított a kormány ellen. A magyar kormány végül áprilisban egy újabb civil szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslatot terjesztett be, amely többek között a 2017-es civilellenes törvény hatályon kívül helyezését is tartalmazza. E jelentés lezárásakor az új javaslatot még nem fogadta el az Országgyűlés.

Az Amnesty International felszólítja az Országgyűlést, hogy ne fogadjon el egy olyan újabb, a civil szervezetek megbélyegző, a munkájukat megnehezítő törvényt, a magyar hatóságok pedig biztosítsanak olyan környezetet a civil szervezetek számára, amelyben szabadon végezhetik a munkájukat, és nem kell semmilyen zaklatástól vagy megtorlástól tartaniuk.

A teljes jelentés itt olvasható.

Previous
Previous

Civil szervezetek fenntarthatósági indexe - USAID jelentések 2012-2020

Next
Next

Jelentések az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) keretében