Segítenének a civilek, de a kormány a Helyreállítási Tervben sem számol velük

A Civilizáció koalícióban együttműködő szervezetek február elején nyílt levelet intéztek dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárhoz, kifogásolva a következő években várható EU támogatások felhasználására vonatkozó tervek kidolgozásában az egyeztetés és az érdemi civil részvétel hiányát. Noha levelünkre választ a mai napig nem kaptunk, április közepén végre teljes terjedelmében is elérhetővé vált Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképeségi Terve (HET) a korábbi szűkszavú összefoglalók helyett. [1]

Mivel a kormánynak április 30-ig kell benyújtani a HET-et az Európai Bizottsághoz, a több mint 400 oldalas dokumentum áttanulmányozására megint nem sok időt hagytak. Ennek ellenére több szakmai civil szervezet tett a saját szakterületén észrevételeket (pl. Transparency International-Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és több tagszervezete, Autonómia Alapítvány és más roma integrációval foglalkozó szervezetek), és hívta fel a figyelmet a HET gyengeségeire és hiányosságaira.

Jelen gyorselemzésünkben kifejezetten abból a szempontból vizsgáltuk a HET-et, hogy (a társadalmi konzultáción túl), a végrehajtásban, az egyes intézkedések megvalósításában mennyiben számít a civil szervezetek közreműködésére, részvételére. A rövid válasz: szinte semennyire - a civil szervezeteket alig-alig említi a dokumentum, és ha igen akkor is mellékesen, sokadik szereplőként – leginkább talán az illegális hulladéklerakók felszámolására irányuló Tiszta Magyarország programban merülnek fel lehetséges közreműködőként. Szemétszedés – ez lenne a civilek feladata a kormány szerint?

Ezzel szemben meggyőződésünk, hogy az 55 ezer hazai civil szervezet a HET szinte minden intézkedési területén hasznosan kiegészítheti az egyéb szereplők munkáját, új elemekkel, szempontokkal, meglátásokkal gazdagíthatják azt, így segítve a kitűzött célok – az ország fejlődése – minél hatékonyabb elérését. A teljesség igénye nélkül (és anélkül, hogy a terv szakmai tartalmát vizsgálnánk) például az alábbi területeken lehetne megfontolni a civilek fokozottabb bevonását megvalósítóként:

  1. Demográfia és köznevelés komponens – a KSH adatai szerint a hazai civil szervezetek 13%-a tevékenykedik az oktatás területén. Sokan közülük nyilván hasznosan részt tudnának venni a digitális oktatáshoz és a klímaalkalmazkodó neveléshez szükséges tartalmak kidolgozásában (az Oktatási Hivatal mellett), azok népszerűsítésében, a pedagógusképzésben, és informális oktatási tevékenységekkel is segíteni tudnák a nevelési célok elérését. Emellett a HET a bölcsődei férőhelyek fejlesztése terén sem számít a – gyakran civil csoportok által működtetett – családi bölcsődék hálózatára. 

  2. A felzárkózó települések komponens egészében fontos lenne nagyobb szerepet biztosítani a területen tevékenykedő, pl. roma integrációban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezetek megközelítéseinek, eszközeinek és módszereinek is. A terv mostani formájában kizárólag a helyben, települési szinten működő szervezeteket nevesíti potenciális megvalósítóként (a koordinátor Máltai Szeretetszolgálat iránymutatásait követve). Azonban a dokumentum is elismeri, hogy ezen a területen nagyon is testreszabott, a helyi szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó fejlesztésre van szükség, amihez a tapasztalatokkal rendelkező fejlesztő szervezetek, hálózatok módszereinek teljes tárházából lenne érdemes kiválasztani a leginkább alkalmasakat. 

  3. Vízgazdálkodás és zöld közlekedés komponensek - noha első pillanatra talán nem magától értetődő, hogy az alapvetően infrastrukturális beruházásokat tartalmazó programokban mi lehet a civilek szerepe, a vízgazdálkodásban a terv is említi a gazdák körében történő szemléletformálás fontosságát, amiben a Nemzeti Agrárkamara mellett természetvédelmi civil szervezetek is sok tapasztalattal és jártassággal rendelkeznek. Hasonlóan, a közlekedési programban a kerékpáros fejlesztések mellé kellene (lehetne) az infrastruktúra használatát, a kerékpározás népszerűségét növelő szemléletformáló elemeket tenni.

  4. Az energia – zöld átállás komponens egyik fontos intézkedése a lakossági napenergiás fejlesztések támogatása. Mind a lehetőség megismertetésében, mind a lakossági pályázatok és felújítási tervek kidolgozásának segítésében fontos szerepet játszhatnak a témában jártas civil szervezetek és az általuk nyújtott tanácsadás. Különösen mivel az energiaszegénységgel érintett háztartások a terv szerint előnyt élveznek a pályázatok elbírálásában, fontos lenne az őket elérni képes civilek fokozottabb bevonása a programba. 

  5. Digitalizáció és egészségügy komponensek - e területeken is a reformokhoz kapcsolódó személetformálásban, népszerűsítésben, a célcsoportokhoz való eljutásban segíthet a civil szervezetek tevékenysége. Előbbi programban pl. digitális kompetenciák fejlesztésében, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát szolgáló eszközök használatának betanításában vehetnének részt, utóbbiban pedig a krónikus betegeket tömörítő szervezetek segíthetik hatékonyan az alapellátásban kitűzött célok elérését. 

Úgy gondoljuk, hiba lenne lemondani mindezen kapacitásokról és tudásról a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv megvalósítása (és a kapcsolódó jelentős mértékű forrás felhasználása) során. Bár a civilek közreműködőként, megvalósítóként való bevonása többféle úton is megtörténhet, a legjobb civil szervezeti módszerek, gyakorlatok kiválasztását elsősorban versenyeztetéssel, nyílt pályázati úton lehet elérni – ez az elem is fájóan hiányzik a HET mostani változatából. 

[1] Gyorselemzésünk a nyilvánosságra hozott HET alapján készült, azonban a legfrissebb sajtóhírek szerint a kormány végül egy másik dokumentumot fog benyújtani. Ez nem került nyilvánosságra, így reflektálni sem áll módunkban rá.

A gyorselemzést kiadja: Civilizáció koalíció 

Aláíró tagok:

  1. Autonómia Alapítvány

  2. Az Emberség Erejével Alapítvány

  3. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

  4. Humán Platform

  5. K-Monitor

  6. Magyar Helsinki Bizottság

  7. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

  8. MASZK Egyesület (Szeged)

  9. Nyomtass te is!

  10. Ökotárs Alapítvány

  11. TASZ

  12. Utcáról Lakásba! Egyesület

  13. Védegylet

Previous
Previous

Szakmai szervezetek közös tiltakozása az önkormányzati lakástulajdon kiárusítása ellen

Next
Next

A civilellenes törvény visszavonása fontos lépés, de a helyébe lépő új törvényjavaslat aggályokra ad okot