Sargentini-jelentés, stratégiai találkozó, meghívók - 2018 szeptemberi hírlevelünk

1. Sargentini-jelentés

Szeptember 12-én heves vit után elfogadta az Európai Parlament az ún. “Sargentini-jelentést” és a képviselők megszavazták a jogállami (más néven 7-es cikkely) eljárás megindítását Magyarországot illetően. Erre a várhatóan sok hónapot igénybe vevő párbeszédre és folyamatra akkor kerül sor, ha az EU intézményei úgy találják, hogy egy tagállamban súlyosan és rendszerszinten sérülnek a jogállamiság elvei és a demokratikus intézmények. A folyamat lépéseiről összefoglaló

A parlamenti vitát megelőzően a Civilizáció is csatlakozott egy európai civil hálózatok és szervezetek által kezdeményezett kampányhoz, amely “igen” szavazatra buzdította a képviselőket. Tettük ezt azért, mert  a jogállamiságot sértő intézkedések egy része közvetlenül a civil szervezetek korlátozására, ellehetetlenítésére irányul, de általában is a gyengülő magyar jogállam a magyar civil szektort is gyengíti, amely így egyre kevésbé tud fellépni a további intézkedésekkel és jogsértésekkel szemben. Nekünk a Civilizációban az a felelősségünk, hogy részben a civil szektor függetlenségének megóvásán keresztül védjük meg a jogállamot. Mindezt a Sargentini-jelentés is kiemeli, amelynek közérthető összefoglalója olvasható itt.

Emellett azt is látjuk, hogy ezek a lépések az EU más tagállamaiban (ld. pl. Lengyelország, Olaszország, Románia) is példát szolgáltatnak az illiberális, populista kormányzatoknak. Ez mindenkinek, aki az EU tagja, káros, veszélyes, hiszen nem csak a rossz példa a ragadós, hanem az uniós döntéshozatali folyamatokra is jelentős hatással bír, mivel ezek a kormányok is jelen vannak a Tanácsban, részt vesznek a döntéshozatalban. Ha pedig a civil szervezetek működési és jogi környezetét gyengítő lépések elfogadottá válnak szerte az EU-ban, nem csak a  lengyel, román civileknek lesz rosszabb a helyzete, de például az is romolhat, hogy mennyire vehet részt a civil szektor az uniós döntések meghozataláról szóló vitában, milyen uniós források állnak majd rendelkezésre, mennyire tudnak civilek a forrásokból a céljaik megvalósításáért küzdeni. 

Minél több helyen válik elfogadottabbá a gondolat, hogy a közéleti kérdésekben a civil társadalomnak nem lehet szava, hogy csak a kormányzati politikai megvalósításához szolgáltathat erőforrásokat, gondolatokat, szolgáltatásokat, annál kevésbé bízhatunk abban, hogy akár Magyarországon is fennmaradhatnak erős, független körei a civileknek. Ezért kell az uniós intézmények előtt is fellépnünk.

2. Augusztus 27-28-án lezajlott a Civilizáció őszi stratégiai találkozója

A találkozón résztvevő 23 szervezet képviselőivel közösen gondolkodtunk küldetésünk megújításáról, az ehhez kapcsolódó célokról, tevékenységekről. 

Megerősítettük, hogy a Civilizáció küldetése továbbra is 

• a hazai civil szféra működési környezetének javítása, azaz a korlátozó intézkedések, jogszabályok, lejáratókampányok elleni fellépés;

• ezzel összefüggésben az egymással és a többi civellel való szolidarítás;

• a civilség népszerűsítése, a civilek legitimitásának növelése;

• és végül a tudás- és tapasztalatmegosztás, egymás segítése, fejlesztése.

Áttekintettük és némileg módosítottuk a közös működés belső szabályait - ennek véglegesítésére a közeljövőben kerítünk sort. A Civilizáció “teljes jogú” tagja, a plenáris résztvevője lehet továbbra is minden olyan civil szervezet, amely ezt (céljait és hozzájárulását leíró) szándéknyilatkozatával ezt jelzi, és akit a mostani tagok elfogadnak. A plenáris tagjai általában havonta találkoznak a közös ügyek, akciók megbeszélésére. Továbbra is várjuk a csatlakozó szervezeteket!

Konkrét akciókról, közös tevékenységeinkről a hírlevelekben folyamatosan beszámolunk.

3. MEGHÍVÓ - Civilek Magyarországon és Közép-Európában - panelbeszélgetés kihívásokról és kilátásokról a 2010-es években

Megjelent Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Civil Fenntarthatósági Indexének 2017-es kiadása, melyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, a USAID minden évben helyi szakértőkkel és szervezetekkel együttműködésben készít. A Magyarországról szóló fejezet összeállításában idén is az Ökotárs Alapítvány volt a USAID partnere. A jelentés a 2017-es év fejleményeit mutatja be, számba véve a civil szektor belső és külső környezetét illetve működésének sajátosságait a jogi környezet, a szervezeti kapacitás, a pénzügyi életképesség, az érdekérvényesítés, a szolgáltatásnyújtás, az infrastruktúra és a társadalmi elismertség szempontjából. A jelentés főbb megállapításait egy panelbeszélgetés keretében mutatja be az Ökotárs. A meghívott hozzászólók a jelen helyzetből kiindulva a közép-európai civil szervezetek XXI. századi szerepéről, lehetőségeiről és feladatairól fognak beszélgetni. 

A panel résztvevői:

• Ceglédi Zoltán politikai elemző, publicista

• Kollai István történész, közgazdász

• Szurovecz Illés újságíró, Abcúg.hu

A jelentést bemutatja Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.

Időpont és helyszín:

2018. szeptember 27. (csütörtök) du. 17 óraKazimír Bisztró, emeleti különterem (Budapest, VII. ker. Kazinczy u. 34.) 

Az esemény a facebookon itt érhető el.

A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes, köszönjük, ha segítetek a terjesztésben!

4. Felmérés a női jogvédők helyzetéről

Az ENSZ emberi jogvédők helyzetével foglalkozó jelentéstevője (Special Rapporteur), aki 2016-ban Magyarországon is járt, most a női jogvédők helyzetéről és problémáiról készít egy felmérést. Fontos lenne a mi tapasztalatainkat is megosztani vele. A kérdőív kitölthető itt.

5. Holland nagykövetség pályázati felhívása

A korábbi évekhez hasonlóan a holland nagykövetség idén is pályázatot hirdet az emberi jogok illetve demokrácia területén tevékenykedő civil szervezeteknek. A pályázatok beadásának határideje október 18.A felhíváson két kategóriában lehet pályázatot benyújtani:

1. az Emberjogi Alap-jogvédők tevékenységét, véleményszabadsággal, a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos tevékenységeket stb. támogatja, legfeljebb 10,000 € mértékben;

2. a Demokrácia Alaphoz egyebek mellett közintézmények átláthatóságával, a korrupcióellenes küzdelemmel, a jogorvoslathoz való hozzáféréssel és az igazságszolgáltatás függetlenségével foglalkozó projektekkel lehet pályázni, legfeljebb 15,000 € erejéig. 

Utóbbi kategóriában a sikeres pályázat kötelező feltétele egy magyar közigazgatási szervvel, intézménnyel való együttműködés a projekt végrehajtásában. A pályázatok elbírálása során előnyt élveznek a Budapesten kívül megvalósított projektek (mindkét kategóriában). A pályázatokat angol nyelven a nagykövetség által kiadott adatlapon kell benyújtani itt – a kérdéseket ugyanezen a címen várják. A teljes pályázati felhívás és adatlap letölthető itt.