Az új gyülekezési törvényről - 2018 októberi hírlevelünk
1. Az új gyülekezési törvényről
Október 1-től hatályos a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény, amely egy több évtizedes szabályozás és a körülötte kialakult bírósági gyakorlat helyébe lépett. Bár a korábbi törvény hiányosságait részben pótolja (pl. rendezi az ugyanarra a helyszínre bejelentett gyűlések kérdését a korábban bejelentett gyűlés javára), de legalább annyi új problémát is felvet (pl.: nem világos, hogyan lehet majd ellentüntetést tartani). Ugyanakkor a korábbihoz képest az új törvény jóval kevesebb garanciával védi a békés gyülekezés szabadságát (pl.: nem teszi lehetővé a szervező számára, hogy előzetesen szűrje a provokátorokat, nem rögzíti a rendőrség feladatait a feloszlatás körében), erőszakmentes magatartásokat is kriminalizál (pl.: egy év börtönnel fenyegeti azt, aki egy gyűlést súlyosan megzavar akkor is, ha a zavarás a vélemény kinyilvánításában ölt testet), állami feladatokat terhel a szervezőre (pl.: bírságolható a szervező, ha nem szedi össze a szemetet a gyűlés után). A legsúlyosabb hibája a törvénynek azonban az, hogy szélesre nyitja a kaput a rendőri önkény előtt: a tiltási és oszlatási okokat nagyon tágan, elnagyolt kategóriákkal, példálózva határozza meg (pl.: ha „megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közlekedés rendjének közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelmével járna”).
Gyülekezési jogi 1x1 a TASZ-tól.
A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalója.
2. Szintet lépett a kormány a hajléktalanok üldözésének ügyében
Hétfőn lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjék. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.
Az új szabályozás szerint ha valakit háromszor azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, beindul vele szemben a büntető gépezet. Ha 90 napon belül valakit már háromszor figyelmeztettek, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást, ami akár azt is jelentheti, hogy börtönbe kerül.
A Szabálysértési Munkacsoport szerint a módosítás nem fogja megoldani a magyarországi lakhatási válságot. Várható hatása az lesz, hogy a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak vissza, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz, ezzel fokozva a társadalmi kirekesztettségüket.
Lakáspolitika és érdemi beavatkozás helyett a bebörtönzést választja a kormány a Munkacsoport szerint, pedig a hajléktalanság szőnyeg alá söprése helyett valódi megoldásokra, például a szociális bérlakások számának növelésére lenne szükség. Becslések szerint országosan 12 és 30 ezer fő között lehet a hajléktalanságban érintettek száma, több tízezer embert pedig eladósodottság vagy egyszerűen csak a szabályozatlan lakáspiac miatt az utcára kerülés veszélyeztet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ehhez képest a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, “krízisidőszakban” pedig további 1500. Eközben A Város Mindenkié csoport adatigénylései szerint 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten, amit nem adnak oda a rászorulóknak.
A szabályozás nem fogja megoldani a hajléktalan emberek lakhatási problémáját, és nem fogja csökkenteni a hajléktalanok számát, cserébe a hatóságok, a szociális szolgáltatók és a rendőrség leterheltsége, valamint a társadalomban kialakult kirekesztés a hajléktalanokkal szemben jelentősen nőni fog.
A Szabálysértési Munkacsoportban egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik együtt a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület.
Rövid összefoglaló a szabálysértési törvény 2018. évi módosításáról elérhető itt.
3. A Civitates pályázati felhívása
A Civitates pályázati felhívásának célja a digitális információs ökoszisztéma javítása.
A nyilvános párbeszéd létfontosságú szerepet játszik a nyílt, demokratikus társadalmakban. Fontos fórum, amelyen keresztül az emberek hangot adhatnak véleményüknek, és a diskurzus hozzájárul a döntéshozatali folyamatokhoz is. A digitalizálás alapvetően megváltoztatta az információ előállításának, terjesztésének és fogyasztásának módját, és ezáltal befolyásolja a nyilvános diskurzust.
Az online platformok új lehetőségeket kínálnak a társadalmi elkötelezettség kinyilvánítására, mind a hírek, mind az információk előállítása, mind az online aktivizmus és a mozgalomépítés terén. Ugyanakkor a technikai platformok működése aggodalomra adhat okot a nyilvános diskurzus minőségével kapcsolatban.
A Civitates ezért ösztönözni szeretné az európai civil társadalmakat arra, hogy azonosítsák és támogassák a jelenlegi és a jövőbeli digitális környezet konkrét problémáira adható célzott válaszokat. A finanszírozás olyan független szervezetek számára áll rendelkezésre, amelyek:
elemzik a digitalizálás nyilvános diskurzus minőségére gyakorolt hatását Európában;
olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek befolyásolják a nyilvános diskurzust és a demokráciát Európában;
érdekképviseleti kezdeményezéseken keresztül javítják a digitális információs ökoszisztéma működését (például a technológiai platformok, a digitális reklámipar, a politikai szereplők szerepe) és szabályozási környezetét.
További információ és a pályázati adatlap itt érhető el.
A pályázat beadásának határideje 2018. november 30.
4. Nemzetközi felmérés a régió civil szervezeteinek helyzetéről
Az ERSTE Alapítvány NGO Akadémiájának célja a civil társadalom erősítése és a szereplők fejlődésének támogatása képzések, műhelymunkák, és kutatások révén. A Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Nonprofit Szervezeti és Szociális Vállalkozói képzési központja az ERSTE Alapítvánnyal együttműködve jelenleg 16 közép- és kelet-európai országban folytat vizsgálatot a civil társadalom állapotáról.
A kutatás egy korábbi tanulmány eredményeire épül, amely letölthető innen. A tanulmány célja, hogy feltárja a közép-kelet-európai régió civil társadalmának legújabb fejleményeit, javítsa az ágazat láthatóságát és társadalmi megítélését, alapot biztosítson a civil szervezetek, a politikai döntéshozók és más civil társadalmi szereplők stratégiai tervezéséhez, valamint, hogy összekapcsolja a témával foglalkozó kutatókat és gyakorlati szakembereket.
A felmérés nyomán készült tanulmányt a szervezők minden kérdőív-kitöltő számára eljuttatják várhatóan 2019 tavaszán/nyarán.
A felmérés nyelve angol, a kérdőív kitöltése körülbelül 15-20 percet vesz igénybe, az adatokat anonim módon kezelik.
A kérdőív kitöltésének határideje 2018. október 30.
