EU-s civil stratégiát alkotott az Európai Bizottság!

Miért fontos?

A stratégia legfontosabb eredménye, hogy uniós szinten is elismeri a civil társadalom fontosságát a demokráciáink megőrzésében. A dokumentum emellett egységes európai keretrendszerbe foglalja azokat a meglévő (és létrehozandó) uniós mechanizmusokat, amelyek erősítik a civil szervezetek társadalmi szerepét, megfelelő működési környezetet biztosítanak a civil szervezeteknek, és támogatást nyújtanak a szektor szereplőinek.

Mire jó és mire nem?

A Bizottság által készített dokumentum szándéknyilatkozat, és nem jogszabály, azaz nincsenek benne kötelező elemek a tagállamokra nézve. Egy ilyen stratégia ugyanakkor erős elköteleződést jelent, és meghatározza a Bizottság munkáját és az EU intézményeinek a feladatait az adott területen a következő évekre. 

Az EU Civil Stratégia igazodási pontként szolgál, és hivatkozási alapot jelent a további munkához, amelynek során jogszabályok születhetnek a stratégia egyes célkitűzéseinek a megvalósítására. 

A minden tagállam - köztük Magyarország - által is elfogadott, hasonló szellemben íródott 2023-as Tanácsi határozattal kiegészülve az EU civil stratégiája erős eszközzé válhat a tagállamok civil szervezetei számára mind a nemzeti, mind az uniós érdekérvényesítés tekintetében.

Mit tartalmaz pontosan?

Három pillérre épül: érdemi társadalmi részvétel (engage), biztonságos működési környezet (protect), fenntartható finanszírozás (support).

1. A társadalmi részvétel biztosítása

A civil társadalmat úgy képzeljük el, mint egy hidat az állam és a polgárok között. Ezt a szerepet akkor tudják betölteni, ha az EU és a tagállamok érdemben bevonják az adott szakterületen aktív, tapasztalattal és tudással rendelkező szervezeteket a társadalmi problémák kezelésébe. A stratégia lefekteti ennek a partnerségnek a 10 alapelvét - amit a Bizottság minden szerve alkalmazni fog -, a részvétel elmélyítésére pedig létrehoz egy uniós szintű civil platformot. 

2. Megfelelő működési környezet biztosítása

A stratégia felveti az uniós és nemzeti jogszabályok civilekre gyakorolt hatásának előzetes vizsgálatát, valamint egy olyan korai jelzőrendszer létrehozását is, amely segíti a civil szervezeteket és emberijog-védőket érő fenyegetések gyors azonosítását, és a gyors reagálást (pl. jogi segítségnyújtás).

3. Finanszírozás

A Bizottság jelentős többletforrásokkal tervez a civil szervezetek támogatására az EU következő hétéves költségvetésében, további forrásokhoz juttatva a CERV programot.

Hasznos anyagok

A European Civic Forum elemzése (angolul):

Elolvasom az elemzést

A stratégiáról a Bizottság oldalán (összefoglaló magyarul, a teljes szöveg angolul):

Elolvasom a stratégiát
Next
Next

A Resist Lab 2025 konferencia tanulságai