Civil EU Elnökség 2024
Magyarországról Lengyelországba – a Civil EU Elnökség stafétája továbbhalad.
Magyarország 2024-ben töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, a hivatalos magyar program azonban számos kulcsfontosságú társadalmi és környezeti témát figyelmen kívül hagyott. A Civil EU Elnökséget azért indítottuk, hogy felerősítsük a magyar civil társadalom hangját, és ráirányítsuk a figyelmet azokra az ügyekre, amelyek kimaradtak a hivatalos napirendből. Prioritásaink: Demokrácia. Szolidaritás. Zöld átállás.
A rendezvénysorozat hét eseményén magyar és külföldi civil szervezetekkel, szakértőkkel, kutatókkal fogalmaztunk meg javaslatokat az EU és a magyar kormány számára.
Témáink:
1. Az Európai Vizek Ellenálló Képességének Javítása
Az Európai Bizottság kihirdette a vizek ellenálló képességéről szóló stratégiáját, amit 2024-ben prioritásként kezel, az EU-s Zöld Hét (EU Green Week) témája volt. A vizek ellenálló képességét (water resilience) javítani szükséges Európában az egészséges édesvízi ökoszisztémák fennmaradása, a mezőgazdálkodás és az ivóvízellátás hosszú távú biztosításának érdekében. Konferenciánkat azért tartottuk, hogy elérjük az európai édesvizek témájának napirenden tartását az Európai Bizottság 2024-2029 közötti időszakában.
2. Az Erdők az EU-ban – Látni a Fától az Erdőt
Az EU 2030-ig szóló Erdészeti Stratégiája jövőképet és konkrét intézkedéseket határoz meg az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítása, valamint védelmük, helyreállításuk és ellenálló képességük megerősítése érdekében. Van néhány olyan fontos jogalkotási eszköz, amelyek kulcsfontosságúak erdeink állapotának javításához, de további tárgyalásokat igényelnek. A konferencia célja az volt, hogy tudományosan megalapozott érveket és a civil társadalom hozzájárulását nyújtsa a tárgyalási folyamathoz.
3. Civil Akkumulátor Ipari Konferencia
Az I. Civil Akkumulátor Ipari Konferencia célja az volt, hogy a meghívott neves szakértő előadók adatai és kutatásai alapján mérlegre tegye a magyar kormány hatalmas mértékű akkumulátor iparág-fejlesztési létjogosultságát környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével. Az eseményre az iparág szempontjából legelismertebb, különböző szakterületen nagy tapasztalatot szerzett szakembereit hívtuk meg, hogy lehetőség legyen minél árnyaltabban szemléltetni a témában felmerülő megválaszolandó kérdéseket és megoldásra váró problémákat.
Részletek itt.
4. Igazságosabb zöld átállás az EU-ban
A Zöld Jogi Platform szerint az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) csak akkor lehet sikeres, ha megvalósítása igazságos: nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a társadalmi csoportokat, akiket a klímaváltozás a legsúlyosabban érint. A romák, menekültek, bevándorlók, alacsony jövedelmű közösségek és fiatalok bevonása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az átmenet valóban mindenki számára elérhető legyen. Ehhez elengedhetetlen a részvétel biztosítása, a hátrányok kiegyenlítése, és a környezeti igazságosság elveinek érvényesítése – ahogy azt az Aarhus-i Egyezmény is rögzíti. A zöld átállás akkor lehet fenntartható, ha nem csak környezeti, de társadalmi szempontból is méltányos.
5. Úton egy uniós civil stratégia felé
A Civil EU Elnökség egyik központi témája volt a civil társadalom helyzete. Az elmúlt években egyre több országban tapasztalható a civil mozgástér szűkülése, ennek megakadályozására, a civil társadalom támogatásának érdekében pedig uniós szinten is fel kell lépni. A meglévő eszközök egységesítése és továbbfejlesztése mellett újakra is szükség van, mindezeket pedig egységes keretrendszerbe foglalva, egy EU-s civil stratégia keretében lehet megvalósítani, négy pillér - a civil szervezetek támogatása, védelme, megerősítése és partneri bevonása - mentén.
6. Nők a Közéletben
A rendezvény célja az volt, hogy rámutasson: a nők aktívabb közéleti szerepvállalása nemcsak egyenlőségi kérdés, hanem a demokratikus döntéshozatal minőségét is javítja. Magyarországon a parlamenti képviselők kevesebb mint 10 százaléka nő, és jelenleg (2024. november) egyetlen női miniszter sincs a kormányban. A politikai pártok nem biztosítanak megfelelő támogatást a nők számára, hiányoznak a célzott szakpolitikák, és a döntéshozatalban való részvételt tovább nehezítik a strukturális akadályok. A konferencia résztvevői konkrét javaslatokat dolgoztak ki arra, hogyan lehetne növelni a nők részvételét a politikában és a közéletben, figyelembe véve a konferenciát előkészítő országos kérdőív eredményeit is
7. A Roma Civil és Kormányzati Párbeszéd Erősítése
2026-ra minden uniós tagállamnak frissítenie kell roma stratégiáját. A konferencia célja az volt, hogy elősegítse a roma szervezetek és a kormányzatok közötti érdemi együttműködést. Román, szlovák, cseh, bolgár és magyar roma civil hálózatok aktivistái és kormányzati szereplők osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan zajlik országaikban a civil-kormányzati egyeztetés, és milyen intézkedésekkel lehetne biztosítani a roma közösségek valódi bevonását a stratégiaalkotásba és azok végrehajtásába.
Részletek itt.
A magyar Civil EU Elnökség lezárult, de a munka nem ér véget. A civil társadalom továbbra is aktív szereplője lesz az EU demokratikus fejlődésének, és az itt megfogalmazott ajánlások nyomon követése és érvényesítése a következő években is kulcsfontosságú lesz. A program stafétáját most a lengyel civil szervezetek vették át, akik 2025 első félévében a Lengyel EU Elnökség idején folytatják a közös munkát annak érdekében, hogy a civil társadalom hangja továbbra is meghatározó szerepet kapjon az európai döntéshozatalban.
A Civil EU Elnökség a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció szervezésében valósult meg.
