Civil szervezetek társadalmi megítélése - 2023

Egyre jobban ismerjük és támogatjuk a civileket

A két évvel ezelőtti 16%-kal szemben idén a magyarok 44 százaléka számolt be arról, hogy személyesen ő vagy rokona, ismerőse segítséget kapott egy civil szervezettől – derül ki a Civilizáció és a Political Capital a civil szervezetekkel kapcsolatos attitűdöket 2019 és 2021 után idén harmadik alkalommal szondázó kutatásából. Az előrelépés abban is látványos, 2021 óta jelentősen megnőtt a civil szervezeteket támogatók aránya, legyen szó a személyijövedelem-adó egy százalékát felajánlók, a nem pénzbeli  (tárgyi) adománnyal vagy az önkéntes munkával segítők arányáról. Kutatási beszámoló. 

Növekő ismertség

Ma már szinte minden második megkérdezett (49%) sikeresen meg tud nevezni egy civil szervezetet. Ahogy az előző felmérések során, most is a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat spontán említése volt a leggyakoribb, őket követte a Bátor Tábor, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, a Greenpeace és az Ökumenikus Segélyszervezet.

A demográfiai jellemzők közül az iskolai végzettség vonatkozásában mutatkozik érdemi különbség: a felsőfokú végzettségűek neveztek meg a legnagyobb arányban (66%) konkrét szervezetet. Ez az arány a középfokú végzettségűeknél 51%, míg azok körében, akik az általános iskolát követően nem tanultak tovább, 42%. A legszínesebb kép a városi lakosok által említett szervezetekből rajzolódik ki, ők ugyanis 69 különböző civil szervezetet neveztek meg, a többi csoportban ez a szám 41-48 között szóródott. 

A megkérdezettek 22 százaléka - ami szintén növekedés 2021-hez képest - ugyan nem tudott felidézni konkrét szervezetet , de a tevékenységükre emlékezett. Közöttük a leggyakoribbak az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek, menhelyek, valamint a rászoruló (beteg, éhező) gyermekeket és szüleiket segítő alapítványok voltak.  

Mit csináljanak a civilek?

A civil szervezetek tevékenységei közül a legfontosabbnak a rászoruló társadalmi csoportok megsegítése, támogatása bizonyult. Ezt követi a az az elvárás, hogy a civilek biztosítsanak lehetőséget azoknak aktív állampolgároknak, akik szeretnének tenni a közjó érdekében. Ahogyan a két megelőző felmérés során, most is tapasztalható különbség a közéleti jellegű tevékenységek megítélése. és a „politikamentesnek” vélt társadalmi aktivitások között, és bár valamivel kevésbé, de összességében a közéleti jellegű tevékenységeket is fontos civil tevékenységeknek tartják a megkérdezettek.

Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire gondolják a civil szerephez illeszkedőnek a kormánnyal és az állami szervekkel szemben megfogalmazott kritikát (tehát azt, hogy tevékenységükkel felhívják a figyelmet az állami szervek, a kormány hiányosságaira). A megkérdezettek túlnyomó többsége, 70%-uk fontosnak tartja a kritika megfogalmazását, míg csupán 30%-uk szerint nem dolga ez a civileknek. Közülük is a kormánypárti szimpatizánsok vonják leginkább kétségbe a kritikus magatartás létjogosultságát, de még ebben a csoportban is kisebbséginek bizonyult ez a vélemény: 53% támogatja, 47% ellenzi a kritikák megfogalmazását. A nagyobb ellenzéki pártok – közülük is elsősorban a DK és a Momentum – szimpatizánsai az átlagnál nagyobb arányban támogatják az ilyen típusú kiállást.

Kölcsönös segítség

A megkérdezettek 32%-a tudott felidézni olyan kapcsolatfelvételt a megelőző három évből, amelyet egy civil szervezet vagy annak egy képviselője kezdeményezett. A korábbi felméréshez képest ez jelentős előrelépés, ami azt jelzi, hogy a lakosság nagyobb részét tudták megszólítani a civil szervezetek. A felmérés résztvevőinek 44 százaléka számolt be olyan civil segítségnyújtásról, amit személyesen ő vagy rokona, ismerőse kapott. Ez lényegesen nagyobb arány, mint a két évvel ezelőtti 16%. A növekedésben biztosan szerepet játszott, hogy a vizsgálatban szereplő három év többszörös válsággal terhelt. A pandémia, az ukrajnai orosz agresszió, az inflációs krízis egyaránt olyan helyzetet teremtett és tartott fenn, amelyben nagy szerep hárult a civil szervezetekre, mint a rászoruló társadalmi csoportok segítőire.

Jelentősen megnőtt a civil szervezeteket támogatók aránya a két évvel korábbi felméréshez képest: 20-ról 26 százalékra nőtt a személyijövedelem-adójuk egy százalékát felajánlók aránya, 5-ről 14 százalékra a nem pénzügyi támogatást adományozóké, és 3-ról 8 százalékra az önkéntes munkával segítőké. Ezt a folyamatot segíthette, hogy a pandémia miatti korlátozások feloldásával könnyebbé vált a személyes részvétel. Az újabb válságok pedig szerepet játszhattak a támogatási hajlandóság emelkedésében, a segítők 22 százaléka ugyanis a háború elől menekülőket támogatta az őket segítő civileken keresztül. 

Milyen társadalmi csoportokat és ügyeket (nem) támogatunk?

Az egészségügy, a környezetvédelem és az oktatás az a három társadalmi ügy, amelyet a leginkább támogatnának a megkérdezettek. A sorrend végére került a fogyasztóvédelem, illetve a tudomány és technológia. Ugyanakkor a kisebbségi csoportokkal szembeni erős társadalmi előítéletek azt is befolyásolják, mennyire hajlandóak az emberek a velük foglalkozó civileket támogatni: a legkevésbé a fogvatartottakkal, valamint az LMBT-közösségekkel foglalkozó szervezeteket támogatnák a megkérdezettek. Bár a szélső értékek közeledtek egymáshoz, és több hátrányos helyzetű csoport esetében is javult a támogatási hajlandóság, míg a lista elején végzők esetében jellemzően csökkent, a kialakult sorrend lényegében nem változott a két évvel ezelőtti felméréshez képest, ezek az attitűdök rendkívül mélyen gyökerezettek a társadalomban.

Megpróbáltunk a civil szervezetek számára nyújtott támogatás legyakoribb hátráltató tényezőit is feltérképezni. A három legtöbbet (közel azonos arányban) említett ilyen tényező az (1) anyagi forrás (pénz) hiánya, a (2) megfelelő civil szervezet ismeretének a hiánya, valamint a (3) segítség érdemi hatásának alábecsülése. Az előző két felmérés során is ez a három tényező volt a leggyakoribb magyarázat, de az egyes értékek közötti korábban tapasztalható jelentős különbségek mostanra lényegében kiegyenlítődtek. Jó hír az is, hogy a korábbi felmérésekhez képest az idén jelentősen, a teljes minta 19%-ára szűkült a nem segítők köre, míg korábban ez 64% volt.

A politikai irányultság bizonyos csoportok esetében összefügg a támogatási hajlandósággal. Míg a Mi Hazánk szimpatizánsai kevésbé tudják elképzelni, hogy hajléktalanokkal vagy LMBT-csoportokkal foglalkozó civil szervezeteket támogassanak, addig a Momentum szavazói a leginkább nyitottak erre. (A két évvel ezelőtti felmérésünk mintájában a Mi Hazánk szavazóinak száma még túl alacsony volt ahhoz, hogy ezt a kapcsolatot vizsgáljuk. Akkor a Fidesz szavazói bizonyultak a legelutasítóbbnak az LMBT csoportok és a menekültek vonatkozásába.)

Módszertan

A reprezentatív, személyes megkérdezésen alapuló közvélemény-kutatás kérdéseinek nagy része szerepelt a megelőző két kutatásban is, így (az adatfelvételi módszertan azonossága miatt) van lehetőség az időbeli változás vizsgálatára is, de a korábbi tapasztalatok alapján módosítottunk vagy kihagytunk néhány kérdést. Új témaként került be az Ukrajna elleni orosz agresszió, mint a támogatás lehetséges kiváltó oka. A felmérést a Závecz Research készítette 2023. szeptember 8-18. között. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.

A teljes kutatás megtekinthető itt.

A kutatásbemutató felvételről itt nézhető vissza.

A 2019-es első kutatás eredményei itt találhatók.

A 2021-es második kutatás eredményei itt találhatók.

Fontosabb trendek az elmúlt évek kutatásaiból:

Previous
Previous

Civil kutatás 2021

Next
Next

Vidéki országjárás 2017