Hírek és petíciók - 2018 decemberi hírlevelünk
1. A kormány dönt arról, ki lehet bíró Magyarországon
December 12-én szavazott az Országgyűlés az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól. Ugyan semmiféle elfogadható indoka nincsen a korábbitól elkülönülő új bírósági rendszernek, de a változtatás lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy „törvényesen” hozzá hű emberekkel töltse fel a bírói testületet. Az új rendszerben a polgárnak sokkal nehezebb lesz a dolga, ha például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal pereskedik majd.A törvény szerint közigazgatási ügyekben az igazságügyi miniszter dönt majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem: a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben lényegében semmi nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egyszemélyben dönt majd a bírók kinevezéséről. A miniszter nemcsak a bírók kinevezéséről, hanem az előléptetésekről és magasabb fizetésekről is dönthet. Egy ilyen rendszerben nagy a veszélye annak, hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni, valamint a bírósági vezetők kiválasztásánál a kormányhoz való lojalitás meghatározó szempont lesz.Az adókról, építkezésekről, tüntetésekről, közbeszerzésekről, sztrájkokról vagy a választásokról szóló ügyekben és még rengeteg más esetben olyan bírók fognak dönteni, akik a miniszter révén a kormánynak köszönhetik a tisztségüket. Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Ezért aztán búcsút mondhatunk az olyan ítéleteknek, amikor fontos, a kormányerő számára is érzékeny ügyben az állampolgár nyerni tud az állammal szemben. Az új rendszerben még inkább az fog történni, amit a kormány akar: a kormány működteti a közigazgatást és a kormány nevezi ki a bírókat, akik ennek a közigazgatásnak a döntéseit felülvizsgálják.A törvény mindenkit érinteni fog: aki adót fizet, lakást vásárol vagy házat épít, céget működtet, autót vesz vagy rendőrökkel találkozik, mind kevésbé érezheti majd magát biztonságban az állammal szemben. Ez akkor is így lesz, ha ő maga nem akar vagy nem tud bíróságra menni: ha a közigazgatás felett általában kevésbé van bírói kontroll, akkor előbb-utóbb minden ügyben kevésbé törvénytisztelően járnak el a hatóságok, de maguk a polgárok is.
További információ: ezen a linken.
2. A Velencei Bizottság szerint is jogsértő a bevándorlási különadó
A Velencei Bizottság tegnapi döntése visszaigazolta a Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek markáns bírálatát: a „bevándorlási különadó” nem tekinthető adónak, hanem egy olyan önkényes sarcnak számít, amit elfogadhatatlan indokokkal és céllal vetettek ki a civil szervezetekre és támogatóikra. A kormányerőnek ezek után nem lehet más választása, mint törölni az adótörvényből a „bevándorlási különadóra” vonatkozó rendelkezést.
Az Európa Tanács mellett működő alapjogi tanácsadó szerv, a Velencei Bizottság (VB) pénteken fogadta el a „bevándorlási különadóra” vonatkozó megállapításait. Ezek szerint elfogadhatatlan, hogy az állami adókivetés beleavatkozik mind a potenciális adományozók, mind a legitim célokat követő civil szervezetek tulajdonhoz való jogába, mindezt ráadásul úgy teszi, hogy azzal megsérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát is, amikor a kormánynak nem tetsző, ám legitim tevékenységet indokolatlanul megsarcol.Az pedig, hogy adót kellene fizetni olyan tevékenység után, ami „közvetve” mozdítja elő a bevándorlást is, értelmezhetetlen, az adóalany számára kiszámíthatatlan és homályos kötelezettség, jogállamban tehát elfogadhatatlan. Ahogyan az sem világos, a jogalkotó mit is ért valójában „hálózatépítés és működtetés” alatt, amelyet szintén megadóztat.A VB alapjogi szakvéleménye kitér arra, hogy a különadó más civileket sújtó rendelkezésekkel (a menedékkérőket segítők büntetőjogi fenyegetésével és a külföldi támogatásokból következő regisztrációs kötelezettséggel) együtt alkalmazva különösen káros. Ezért a tekintélyes alapjogi testület szerint vissza kell vonni a „bevándorlási különadót” létrehozó egész rendelkezést.
További információ: ezen a linken.
3. Szabadítsuk fel a közmédiát, szüntessék meg az MTVA-t!
Írd alá az aHang petícióját itt: https://terjed.ahang.hu/campaigns/szabad-kozmedia-stop-mtva?fbclid=IwAR2e6I282fltYfAHmRZ-saiEJ8Z860feaZfM1GZdki_U2dKamc9chwatDso
A decemberi tüntetéshullám egyik központi kérdése a közmédia tisztaságának visszaállítása lett. Miért fontos ez?
Az elmúlt év egyik legfontosabb tanulsága, hogy szükség van kiegyensúlyozott tájékoztatásra mindenhol az országban, hiszen ez az alapja, hogy állampolgárként a jövőnkről is megfelelő döntéseket hozzunk - a választásokon túl a mindennapokban is.Az MTVA nem tudja biztosítani a függetlenséget, ezért új struktúrára van szükség. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Mérték Médiaelemző Műhely javaslatai alapján megfogalmazott követelések itt olvashatók. Míg az MTVA megszüntetéséhez kétharmados törvénymódosításra lenne szükség, a felsorolt pontokhoz nem szükséges jogalkotás. Ezek teljesítésével az MTVA maga is végrehajthatná a változásokat, amik az első lépést jelentenék a közmédia felszabadításáért!
4. Veszélyben a Mecsek: STOP uránbánya!
Írd alá a petíciót itt: https://www.peticiok.com/veszelyben_a_mecsek_stop_uranbanya
A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területén, Pécs határában akar uránbányát nyitni a Magyar Urán Resources Kft., korábbi nevén Wildhorse. Az Energiaklub felmérése szerint a Pécsett és környékén élő lakosságot megosztja a tervezett beruházás; a többség szerint a bányanyitás rombolja a környezetet, és a belélegzett por és radongáz illetve esetleges radioaktív szivárgás veszélyezteti az emberi egészséget. Ezért az Energiaklub petíciót indított a beruházás megállítása érdekében.
A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek itt, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska vagy a fecskefarkú lepke. A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk. A törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni.
További információ: ezen a linken.
5. Hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzésekről szóló adatokat!
Az egészségügy óriási bajban van. A kórházi fertőzések hazai helyzete az egészségügy számos válságtünetének eredménye. Annak, hogy a kormány elhanyagolja az egészségügyet. Ezzel pedig alapvető jogainkat sérti. A TASZ olyan egészségügyért dolgozik, amelyben mindannyian biztonságban vagyunk, és a legkiszolgáltatottabb helyzetben is dönthetünk a saját ellátásunkról. Azt szeretnék, ha az egészségügyet a betegek számára is érthetővé tennék, hogy tisztán láthasson mindenki, aki kórházba kerül. Éppen ezért indították el petíciójukat az átlátható egészségügyért. A kormány rengeteget tesz azért, hogy eltitkolja a fertőzések adatait, erről a TASZ itt írt részletesen, a rendelkezésre álló adatok elemzése pedig itt olvasható. Párbeszédet kezdeményeztek az új tisztifőorvossal, mert az adatokat már ma nyilvánosságra hozhatnák, ha akarnák. Minél többet és minél többen követeljük ezt, annál hamarabb célt érhetünk. Ezért írd alá a TASZ erről szóló petícióját!
További információ: ezen a linken.
