Civil minimum 2022 - új civil partnerséget ajánlunk
A Civilizáció koalíció 2017-ben azért jött létre, hogy minél több civil szervezet egymást segítve dolgozhasson egy élhető Magyarországért, ahol a természet megóvása, az elesettek védelme és közösségeink ápolása közös ügyünk. Ennek az együttműködésnek a keretében született meg a Civil minimum 2022, amely összegyűjti és rendszerbe foglalja az egészséges, erős és sokszínű civil szféra létrejöttének és működésének legfontosabb feltételeit. A civil szervezetek ugyanis akkor tevékenykedhetnek szabadon, ha a leendő kormány garantálja a függetlenségüket, partnerként kezeli őket, és kötelezettséget vállal az állampolgárok alapvető jogainak megvédésére.
Az anyag kifejezetten a közelgő 2022-es országgyűlési választásokra készült. 13+1 pontba szedve sorolja fel mindazokat a lépéseket, amelyekkel egy következő kormány valóban civilbarát működési környezetet teremthet a hazai szektor számára. A Civilizáció koalíció azt várja a döntéshozóktól, hogy ezen ajánlások mentén alakítsák ki civil stratégiájukat.
Miért van szükség egy civil minimumra?
Az elmúlt bő harminc évben a civil szektor és az állam kapcsolata, a civilek jogszabályi és pénzügyi környezete nagyon sokat változott, fejlődött és helyenként visszafejlődött. Csak címszavakban ennek a hosszú folyamatnak néhány fontos állomása:
1987 - újra bekerül a magyar jogrendbe az alapítvány fogalma
1989 - ismét szabadon lehet egyesületet alapítani
1997 - ettől az évtől kezdve az állampolgárok felajánlhatják személyi jövedelemadójuk 1%-át civileknek
1998 - megszületik a közhasznú szervezet fogalma
2003 - a Nemzeti Civil Alapprogrammal (NCA) elindul a civilek központi költségvetési támogatása
2005 - törvény születik a közérdekű önkéntességről
2012 - ettől az évtől kezdve hatályos az a civil törvény, amely több korábbi szabályozás helyébe lépve máig a szektorra vonatkozó legfontosabb jogszabály
2013 - az új Polgári Törvénykönyv tovább alakítja az egyesület és az alapítvány fogalmát
Mindezt a hazai civil szervezetek és hálózataik nemcsak szorosan nyomon követték, de sokszor aktívan alakították is. Számos elemzés és javaslat született az épp aktuális jogi és pénzügyi környezet problémáiról, hiányosságairól és a változás kívánatos irányairól is. Ilyen munka volt például az Ökotárs Alapítvány, valamint az Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL) és a Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) együttműködésében kidolgozott, és széles körben megvitatott átfogó Civil Jövőkép, de hasonló ajánlásokat más szellemi műhelyek is kidolgoztak például a NIOK és a Jogismeret Alapítvány háza táján. 2005 és 2012 között működött a tucatnyi szervezetet összefogó Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport, amely elsősorban az akkor induló európai uniós támogatások szétosztásában való civil részvétel erősítéséért dolgozott, és 10 jelentésben mutatta be az épp aktuális helyzetet. Több éven keresztül országos szervezetek az Ökotárs koordinálásával a Civil Lobbi Kerekasztalban vitatták meg a civilek működési környezetével kapcsolatos problémákat.
E javaslatok egy része az idők folyamán meghallgatásra került: a hatályos civil törvénybe például sikerült beépíteni egy egyszerűsített működésű civil társaság fogalmát, és átalakult a közhasznúság addigra erősen kiüresedett feltételrendszere is (más kérdés, hogy az új szabályok tényleg jobbak lettek-e).
Más területeken viszont az utóbbi években jelentős visszalépések történtek: a NCA helyébe lépő Nemzeti Együttműködési Alap erősen korlátozza a civilek - korábban valóban létező - részvételét és önrendelkezését a források szétosztásában, a kormánybarát médiában lejárató kampányok folynak, és kifejezetten a civil szervezeteket megbélyegző, elbátortalanító jogszabályok is születtek, elég csak a 2017-es civilellenes regisztrációs törvényre vagy az anonim adományozást korlátozó legfrisebb rendeletre gondolni.
Mit tartalmaz a Civil minimum?
A civileket ért támadások előtti években jelentős tapasztalat és tudás halmozódott fel arról, hogy milyen lehetne a civilek „ideális” működési környezete. Erre a szakmai műhelyekben és szektorfejlesztő szervezeteknél végzett munkára tudott építeni a Civilizáció koalíció, amikor megalkotta a Civil minimumot. A 13+1 pontba rendezett anyag négy nagy területen sürget változásokat:
Szabad civil szféra: Támogató jogszabályi környezet kialakítása, beleértve a civil szervezeteket megbélyegző, működésüket korlátozó törvények visszavonását, illetve a vonatkozó jogszabályok teljes felülvizsgálatát és módosítását a civil tevékenység megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.
Transzparens támogatás: Szektorsemleges, átlátható, nyílt versenyeztetésen alapuló és részrehajlástól mentes állami támogatási rendszer kialakítása, amely teret ad az érdemi civil részvételre és a források feletti civil önrendelkezés megvalósítására is.
Társadalmi nyilvánosság: A valós civil részvétel biztosítása a jogalkotásban és a közpolitikák alakításában, beleértve az információszabadsági gyakorlati érvényesülését, illetve a társadalmi párbeszéd és bevonás kereteinek megteremtését, valamint a közösségi részvétel eszközeinek minél szélesebb körű alkalmazását a döntéselőkészítésben és -hozatalban.
Szolidáris társadalom: A civil szektor társadalmi támogatottságának és beágyazottságának elősegítése mind az egyéni mind a vállalati adományozás ösztönzésével, illetve a civil szervezetekről való kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás biztosításával.
A Civil minimum szándékosan nem vállalkozik arra, hogy pontosan, részletekbe menően megmondja, mi lenne a jó, csak a főbb irányokat sorolja fel. A megfelelő módszereket és eszközöket az érintetteknek, azaz a civilek széles körének részvételével kell kidolgozni egy közös, többlépcsős egyeztetési folyamat során. Mindezt a korábbi tapasztalatokra építve, de a mai helyzetnek és szükségleteknek megfelelően. Ahhoz pedig, hogy a stratégiát valódi tartalommal lehessen feltölteni, szükség lesz a kormányzati oldal együttműködésére, a kétoldalú párbeszédre is.
Mi a Civil minimum célja?
A Civilizáció a 13+1 pontot valamennyi, a jövő évi választásokon induló (és legalább 1%-ra mért) párt és miniszterelnök-jelölt részére elküldte, arra kérve őket, hogy kötelezzék el magukat a szabad civil társadalom mellett. A pártok már most foglalják választási programjukba a civil minimumot, a miniszterelnök-jelöltek pedig vállaljanak kötelezettséget arra, hogy megválasztásuk esetén mindent megtesznek egy ilyen stratégia elfogadása és végrehajtása érdekében. Az elköteleződő szereplők folyamatosan bővülő listája itt olvasható – a későbbiekben pedig ugyanerre fogjuk kérni az egyéni képviselőjelölteket is.
A Civil minimum akkor lesz sikeres, ha egy hosszú folyamat első lépése lehet: a munka oroszlánrésze a javaslatok konkrét paragrafusokra és gyakorlati cselekvésre való lefordítása lesz.
Az erős, egészséges és sokszínű civil szektor minden demokratikus társadalom alapvető építőeleme. Magyarország akkor válhat mindenki számára jobb hellyé, ha a civilek támogató környezetben, szabadon dolgozhatnak: korlátozások nélkül működnek, szolgáltatásokat nyújtanak, képviselik az egyes társadalmi csoportok érdekeit, és cselekvő polgárok autonóm közösségeit szervezik. Mindennek megvalósításához örömmel várják további civil szervezetek csatlakozását a Civilizáció koalíció tagjai.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
